Európában a géptervező mérnököktől általában nem elég, ha bármilyen CAD-programot ismernek, hanem azt a szoftverkészletet várják el, amely egy adott iparághoz, terméktípushoz és gyártási környezethez kötött. A gépészmérnöki ágazat továbbra is az Európai Unió egyik legnagyobb ipari szektora: az Európai Bizottság adatai szerint mintegy 3 millió embert foglalkoztat, és az EU feldolgozóipari termelésének 9,5%-át adja. Ezért a megfelelő program kérdését nem márkák vitájaként, hanem a valós kereslet térképének kell tekinteni az ipari szegmensek szerint.
Ha a jelenlegi állásajánlatokat nézzük, Európában a géptervező pozíciókban leggyakrabban a SolidWorks, CATIA, Siemens NX, Autodesk Inventor és Creo programok jelennek meg. Ezek azonban nem egyformán elterjedtek. A SolidWorks jóval szélesebb körben használatos a hagyományos gépészetben, automatizálásban, speciális berendezések tervezésében és termékfejlesztésben. A CATIA és az NX inkább az autóiparban, vasútban, repülőgépiparban és más OEM-központú környezetekben erősebb. Az Inventor és a Creo is keresett, de inkább olyan szerepkörökben, amelyek egy adott vállalati környezethez, gépgyártási szegmenshez vagy már kialakult PLM-rendszerhez kötöttek.
A SolidWorks biztosítja a legszélesebb keresleti réteget
A LinkedIn aktuális adatai alapján jól látható, hogy a SolidWorks továbbra is az egyik legelterjedtebb belépési pont a géptervező mérnökök számára. Az Egyesült Királyságban a SolidWorks keresésre több mint 6000 állásajánlat jelenik meg, és ezek között rendszeresen szerepelnek olyan pozíciók, mint Mechanical Design Engineer, Product Development Engineer, CAD Engineer és Design Engineer. Ez nem egy szűk szakterületnek tűnik, sokkal inkább egy általános munkafolyamatot támogató eszköz egy nagy vállalati réteg számára, amely berendezéseket, burkolatokat, egységeket, automatizálást és sorozatgyártott termékeket tervez.
Ez a kereslet általában nem a rendszer presztízsével magyarázható, hanem a gyakorlatiasságával. A SolidWorks jól működik ott, ahol gyors gépészeti fejlesztésre, összeállításokra, rajzokra, a gyártással való együttműködésre és viszonylag rövid ciklusra van szükség az ötlettől a prototípuson át a dokumentáció kiadásáig. Ezért a széles európai kis- és középvállalati gyártási piacon dolgozó mérnökök számára a SolidWorks gyakran a legpraktikusabb első választás.
A CATIA és a Siemens NX erősebbek a komolyabb mérnöki környezetekben
Ha nem az általános piacot, hanem a nehezebb mérnöki szegmenseket nézzük, a kép megváltozik. Németországban a LinkedIn körülbelül 555 CATIA állást mutat, Spanyolországban pedig mintegy 342 CATIA V5 pozíciót. Ezek között rendszeresen megjelennek az autóipar, repülőgépipar, vasút és mérnöki tanácsadás területei. Ez fontos jelzés: Európában a CATIA nem csupán egy CAD-rendszer, hanem az OEM-lánc egy részének és az ahhoz közeli alvállalkozóknak a munkastandardja.
A Siemens NX hasonló képet mutat. Spanyolországban a LinkedIn több mint 1000 Siemens NX állást jelez. Ezekben a keresésekben az NX mellett megjelennek a gépészeti rendszerek tervezése, turbógépek, gépelemek és Teamcenterhez kapcsolódó környezetek. Ez az a tipikus környezet, ahol a tervezőtől nemcsak alkatrészek modellezését várják el, hanem a szigorúbb mérnöki struktúrában, nagy összeállításokban, PLM-ben és szabványosított folyamatokban való munkát is.
A SolidWorks és a CATIA/NX közötti fő különbség általában a munkáltató típusa
Gyakorlatban ritkán az a kérdés, hogy melyik rendszer jobb. Sokkal hasznosabb inkább az, hogy milyen típusú cégnél vagy mérnöki környezetben szeretnél dolgozni. Ha berendezésgyártók, integrátorok, automatizálási cégek, speciális gépgyártók, csomagolástechnika, technológiai szerszámok és általános termékfejlesztés a cél, akkor a piac inkább a SolidWorks irányából nyílik meg. Ha viszont autóipari fejlesztés, vasúti mérnöki munka, repülőgépipar, védelem, nagy első szintű beszállítók vagy vállalati PLM-folyamatok a cél, akkor jellemzőbb a CATIA vagy NX elvárás.
Ezért a géptervező mérnököknek Európában nem érdemes a programot a márka körüli általános zaj alapján választani. Ésszerűbb a munkáltató típusa szerint dönteni. Ugyanaz a munkakör különböző cégeknél teljesen eltérő digitális környezetet és így eltérő kötelező CAD-készletet jelenthet.
A Creo és az Inventor nem dominálnak, de saját szegmenseikben rendszeresen szükségesek
A Creo nem nevezhető a legelterjedtebb rendszernek az összes tervezői pozícióban Európában, de jól látható helyzete van ott, ahol a vállalat már a PTC ökoszisztémára és szigorúbb mérnöki adatfolyamra épít. Egy aktuális belga Capgemini Engineering állásajánlatban Mechanical Design Engineer CREO | Defense pozícióban a Creo és a Windchill erős előnyként szerepel GD&T, tűréshalmaz és strukturált termékadat-kezelés mellett. Ez tipikus példa arra, hogy a Creo nem önállóan, hanem egy fegyelmezettebb mérnöki környezet részeként keresett.
Az Autodesk Inventor is praktikus eszköz marad, különösen gépészeti orientált szerepkörökben. Franciaországban a LinkedIn körülbelül 20 Autodesk Inventor állást mutat, egy friss szlovákiai távmunkás pozícióban a KB-BERG különleges gépek, szállítórendszerek, Autodesk Inventor, műszaki dokumentáció és angol nyelvtudás szerepel. Ez azt jelzi, hogy az Inventorra Európában inkább ott van szükség, ahol berendezéseket és speciális gépeket terveznek, nem pedig ott, ahol a piac nagy OEM szabványokra épül.
A munkáltatók szinte mindig a CAD-rendszeren túlmutató készségeket is keresnek
Az aktuális állásajánlatokból látszik, hogy maga a program ritkán jelenik meg önálló követelményként. A CAD-hez szinte mindig kapcsolódnak összeállítások, 2D dokumentáció, anyagjegyzék (BOM), GD&T, tűréselemzés, DFM, gyártási korlátok és gyakran PLM vagy PDM. Az NX és Creo esetében ez különösen a Teamcenter vagy Windchill rendszereken keresztül látható. Az Inventor és SolidWorks esetében inkább a gépészeti tervezés, gyártási logika, rajzcsomagok és a gyártással való kommunikáció a hangsúlyosabb.
Ez egyszerű következtetésre vezet: Európában nemcsak a program neve számít az önéletrajzban, hanem az a képesség, hogy a CAD, dokumentáció, gyártási logika és mérnöki együttműködés összefüggésében tudjunk dolgozni. Az öt rendszer gyenge ismerete általában alulmarad egy rendszer erős tudásával szemben a megfelelő ipari környezetben.
Mit érdemes először megtanulnia egy géptervező mérnöknek Európában
A géptervező mérnökök többsége számára, akik a berendezésgyártás, automatizálás, általános gépészet és gyakorlati termékfejlesztés széles piacára szeretnének belépni, a SolidWorks a legpraktikusabb első választás. Ha az irány az autóipar, repülőgépipar, vasút, védelem vagy nagy OEM környezet, akkor inkább a CATIA vagy Siemens NX a célszerűbb. Ha a célpiac a PTC ökoszisztéma köré épül, a Creo-t sem érdemes figyelmen kívül hagyni. Ha a gépgyártás és az Autodesk-alapú vállalatok a cél, az Inventor lehet hasznos választás.
Összefoglalva: Európában a géptervező mérnököktől általában nem egyetlen „fő” programot várnak el minden esetben, hanem több erős rendszert, amelyek mindegyike egy adott ipari környezethez kötött. Piaci lefedettség alapján a SolidWorks a legszélesebb körű. A nehezebb OEM-környezetekben különösen a CATIA és az NX dominál. A Creo és az Inventor kevésbé elterjedt, de saját szegmenseikben továbbra is relevánsak és keresettek.
Forrás az EU iparában betöltött gépészmérnöki szerepről: Európai Bizottság, gépészmérnöki ágazat az EU-ban.